Milyen a fog szerkezete…?
A fog keményszövetei közül legismertebb a fog koronai részét kívülről borító fogzománc. Ez az acélnál is keményebb, kopásálló réteg biztosítja a fogak védelmét a külső behatások (hő, kémiai és mechanikai ingerek) ellen. A gyökérfelszínt kívülről az ún. gyökércement borítja, amit normális esetben a csontos fogágy és az ínyszél vesz körbe. Ez már korántsem olyan ellenálló, mint a zománc, ezzel magyarázható, hogy a szabaddá vált gyökérfelszín érzékeny mindenféle ingerre. A zománc és a gyökércement alatt helyezkedik el a fog struktúrájának legnagyobb részét kitevő dentin. A dentin veszi körül a fogbélüreget, ahol a fog ér –és idegképletei találhatóak. A gyökér (vagy többgyökerű fog esetén a gyökerek) felszínéről sok ezer apró, rövid szalag (periodontális ligamentum) vezet a csontos fogágy gyökérhártyája felé, rugalmasan függesztve fel a fogat.
Az emberi fogazat jellegzetességei
Az ember váltófogazatú. Ez azt jelenti, hogy előbb tejfogazat, majd a fogváltással a maradó fogazat lesz a jellemző. A tejfogazat 20 fogból áll: alul és felül 4-4 metsző, 2-2 szemfog és 4-4 őrlőfog. A maradó fogazat általában 32 fogból áll: alul és felül 4-4 metsző, 2-2 szemfog, 4-4 kisőrlő, 6-6 nagyőrlő fog.
Egyedi számbeli eltérések előfordulnak, leggyakoribb, hogy az utolsó őrlőfog –bölcsességfog, vagy 8-as fog- hiányzik (sokszor már csírája sem fejlődik, vagy csak az áttörési hajlama késleltetett), de szabályként mondható, hogy a fogcsoportok utolsó tagjai tűnnek el.
Érdekes tény, hogy a törzsfejlődés során a fogak száma ilyen módon csökken, mégsem tudja követni a fogszám-csökkenés az arckoponya és a fogívek csökkenési tendenciáját. Ezért egyre gyakrabban találkozunk torlódott fogazattal, amit a modern fogszabályozás tud gyógyítani. Jellemző még az emberi fogazatra az ollóharapás, ami azt jelenti, hogy normálisan a felső metsző és szemfogak az alsók elé zárnak.
Étrend:
Főétkezések között, amit fogmosás követ, lehetőleg ne egyen cukros, ragacsos ételeket.
Az almaevés nem helyettesíti a fogmosást, ráadásul komoly fogszuvasodást okozó hatása van, hiszen egyaránt tartalmaz savat és cukrot, ami együtt alkalmazva nagyon veszélyes.
Sokaknál még tartja magát az a régi, ám helytelen elmélet, mely az almát ajánlja mint fogtisztítási eljárást. Ez azonban csak az almába harapáskor jelentkező mechanikai tisztító hatást vette figyelembe, míg a szájüregben zajló biokémiai reakciókat és azok hosszú távú károsító hatásait figyelmen kívül hagyta.
Az almánál is károsabb a fogakra -a kutatások szerint- a banán.
Ennek oka, hogy a banánban lévő -fogra tapadó, nehezen eltávolítható- összetevők filmszerű rétegében sokszorosára szaporodnak a fogszuvasodást előidéző kórokozók.
Rendszeres fogorvosi ellenőrzés:
Az otthoni alapos szájápolás azért fontos, mert ezzel fentartja a két fogorvosi ellenőrzés és kezelés közötti időszakban azt a szájhigiénét, amely segít megelőzni a fogszuvasodást, a fogkő kialakulását és az ínybetegségeket.
A rendelőnkben elvégzett fogkő eltávolítás és szájhigiénés kezelés megteremti a lehetőségét annak, hogy a félévenkénti ellenőrzések között is -az egyéni szájápolás segítségével- szépek és egészségesek maradhassanak fogai.